1. Adóbevallási tervezet

Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan adóbevallási tervezetet? 

A NAV elkészíti és 2023. március 15-től  KAÜ-azonosítással (ügyfélkapu, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás, telefonos azonosító) elérhetővé teszi a személyijövedelemadó-bevallási tervezetet az elektronikus felületen (WebNYK)

• a magánszemélyeknek,

• a mezőgazdasági őstermelőknek,

• az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és

• az egyéni vállalkozóknak.

Ki kérheti az adóbevallási tervezet postázását? 

2023. március 16-ig azok kérhetik a tervezet postázását SMS-ben, levélben, telefonon, személyesen vagy elektronikusan, akik nem rendelkeznek KAÜ azonosítóval és önállóan nem nyújtották be 2022-re vonatkozó bevallásukat.

Milyen adatokat tartalmaz az adóbevallási tervezet? 

Az adóbevallási tervezetet a NAV a magánszemély munkáltatója, kifizetője által megadott adatok alapján készíti el. A tervezet tartalmazza a magánszemély által az adóévben megszerzett

• szja-köteles jövedelmet és annak adóját,

• az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,

• az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,

• a szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelmet és a fizetendő szociális hozzájárulási adót.

Mikor kell az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni? 

Ha az adózó

• mezőgazdasági őstermelő, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott (az adómentességi értékhatár alatt nem kell bevallást benyújtania);

• áfafizetésre kötelezett magánszemély;

• egyéni vállalkozó;

• fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;

• a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását kérte,

• csereügyletből származó jövedelmet szerzett;

• az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírságot kell fizetnie;

• nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, ami után maga állapítja meg az az adót vagy az adóelőleget;

• jogosult a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában;

• jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;

• nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;

• ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;

• az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el a jóváhagyott osztalékadójával szemben;

• valamely bevétele után az ekho szerinti adózást választotta, és a kifizetőtől az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta;

• valamely bevétele után szochoelőleget kell fizetnie;

• adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

Egységes határidő: 2023. május 22. Eddig van lehetőség az adóbevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat leadására.

2. Magánszemély által elkészített bevallás

Mikor kell önállóan elkészíteni és benyújtani az adóbevallási tervezetet?

Az adózó maga készíti el szja-bevallását, ha az adóévben

• csak olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyről a kifizető nem küld adatot év közben a NAV-nak,

• a bevételt nem kifizetőtől szerezte,

• az adóbevallási tervezetét szeretné kiegészíteni vagy módosítani, de nincs ügyfélkapuja.

Milyen nyomtatványon kell elkészíteni a bevallást?  

A 22SZJA nyomtatványon.

Egységes határidő: 2023. május 22. Eddig van lehetőség a bevallás benyújtására, az adó megfizetésére és az 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozat leadására.

A tájékoztatás jogszabályi alapja:

• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11.-13. §.

• Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet.

A 2022-es év utolsó blogbejegyzésében arra keressük a választ, hogy ingatlanértékesítés esetében a szokásos piaci ár feletti bevétel egyéb jövedelemnek vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít-e? Elszámolás és az adóalap megállapítása szempontjából mindenképp fontos tisztázni.

Vegyünk egy példát:

Egy magánszemély 2022-ben értékesíti a 2021-ben vásárolt lakását, amiért 28,5 millió forintot fizetett. A vevő magánszemély. Az ingatlan piaci értéke 55 millió forint. A vevő hajlandó lenne további 5 millió forintot kifizetni a piaci ár felett, amennyiben a tulajdonjogot egy hónapon belül bejegyzi az ingatlanügyi hatóság.

A kérdés az, hogy adózás szempontjából jól kalkulál-e az eladó, ha az alábbiak szerint állapítja meg az adóalapot és adót?

Eladási ár: 55.000.000 Ft

Piaci érték feletti ár (egyéb jövedelem): 5.000.000 Ft

Szerzési érték: 28.500.000 Ft

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem és adója: 26.500.000 Ft*15%=3.975.000 Ft

Egyéb jövedelem adóalapja és adója: 5.000.000*89%=4.450.000 Ft

Személyi jövedelemadó: 4.450.000 Ft*15%=667.500 Ft

Szociális hozzájárulási adó: 4.450.000 Ft*13%=578.500 Ft

Találkoztam olyan állásponttal, ami azt mondja, hogy ha az eladó intézi azt, hogy a vevő tulajdonjogát bejegyezzék 1 hónapon belül, akkor önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető az 5.000.000 forint. Mellyel szemben alkalmazható a 10%-os vagy tételes költségelszámolás.

Viszont van egy másik álláspont, miszerint az 5.000.000 forint összeg egyéb jövedelem lesz, így a piaci érték feletti bevétel 89% tekinthető adóalapnak, mind az személyi jövedelemadó, mind pedig a szociális hozzájárulási adó szempontjából.

Felmerül a kérdés, mitől függ az, hogy egyéb jövedelemről vagy önálló tevékenységből származó jövedelemről beszélünk?

Nézzük a választ:

Amennyiben az ingatlan 2022. évben eladásra kerül és eladási ára 55.000.000 Ft, vételára pedig 2021. évben 28.500.000 Ft volt, akkor az ingatlan átruházásából származó jövedelem 26.500.000 Ft, a személyi jövedelemadó pedig 3.975.000 Ft.

Az Szja törvény 61. § (2) bekezdése szerint az ingatlanértékesítésből származó bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

A példa szerinti esetben az 5.000.000 Ft a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelemnek tekintendő.

Az összevont adóalapba tartozó, egyéb jövedelmet 15%-os mértékű személyi jövedelemadó és 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli [Szja tv. 8. § (1) bekezdés, szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés].

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 89 százalékát kell adóalapként figyelembe venni [Szja tv. 29. §]. Előző szabály alkalmazhatósága esetén például, ha az egyéb jövedelem 5.000.000 Ft, akkor a 5.000.000 Ft 89%-a után kell a magánszemélynek a 15%-os személyi jövedelemadót és a 13%-os szociális hozzájárulási adót bevallani és megfizetni.

Önálló tevékenységből származó jövedelem akkor keletkezne, ha kifejezetten egy tevékenység ellenértékeként kapna juttatást egy magánszemély.

Álláspontom szerint most már logikailag jól elkülöníthető a két jövedelemforma. Így megállapítható, hogy az 5.000.000 forintot nem egy tevékenységből eredő szolgáltatásért kapta az eladó. Az eladó jól kalkulált.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényben új szakasz jelent meg a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintően, miszerint: