A NAV korábbi tájékoztatásától eltérően, azon adózók részére, akik rendelkeznek KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu-regisztráció, e-személyi igazolvány, telefonos azonosító vagy arcképes azonosítás), 2022. március 01-től elérhető az adóbevallási tervezet. Megtekinteni az eSZJA-oldalon keresztül lehet.

Az ügyfélkapuval rendelkezők akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik, és ha szükséges, ezeken az eszközökön szerkeszthetik is az szja-bevallást. A magánszemélyeknek és azoknak a tavaly egész évben katás egyéni vállalkozóknak, akiknek volt munkahelyük és kaptak munkabért, a bevallási tervezetük automatikusan bevallássá válik, ha önállóan nem nyújtanak be szja-bevallást május 20-áig.

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket. Az ő esetükben továbbra is önállóan kell benyújtani a bevallást, hiszen a számukra készített tervezetek nem válnak automatikusan bevallássá, de segítségül szolgálnak a bevallás elkészítéséhez.

Az szja 1+1%-áról is május 20-áig rendelkezhetnek a felajánlók, addig választhatnak egy támogatni kívánt civil szervezetet, egy vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot. Az egyházak részére tavaly tett rendelkezőnyilatkozatok szintén eddig az időpontig módosíthatók, vagy vonhatóak vissza.

Fontos határidőnap közeledik! Ugyanis március 15.-ét követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzéteszi az általa elkészített adóbevallási tervezetet.

Ha Ön rendelkezik KAÜ-azonosítóval

Akkor 2022. március 15-től adóbevallási tervezetét megnézheti a www.nav.gov.hu honlapról elérhető eSZJA-oldalon.

Ha nem rendelkezem KAÜ-azonosítóval

Aki nem rendelkezik KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu-regisztráció, e-személyi igazolvány, telefonos azonosító vagy arcképes azonosítás), március 16-áig több lehetőség közül választhat, hogy megkapja postán a tervezetét:

• SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következő formában: SZJA_szóközadóazonosítójel_szóközééééhhnn),

• a NAV honlapján elérhető webűrlapon,

• levélben,

• formanyomtatványon (BEVTERVK),

• telefonon, a 1819-es hívószámon,

A NAV honlapjáról elektronikusan március 15-től elérhetők a tervezetek. Az eSZJA-programon keresztül az ügyfélkapuval rendelkezők akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik, és ha szükséges, ezeken az eszközökön szerkeszthetik is az szja-bevallást. A magánszemélyeknek és azoknak a tavaly egész évben katás egyéni vállalkozóknak, akiknek volt munkahelyük és kaptak munkabért, a bevallási tervezetük automatikusan bevallássá válik, ha önállóan nem nyújtanak be szja-bevallást május 20-áig.

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket. Az ő esetükben továbbra is önállóan kell benyújtani a bevallást, hiszen a számukra készített tervezetek nem válnak automatikusan bevallássá, de segítségül szolgálnak a bevallás elkészítéséhez.

Az szja 1+1%-áról is május 20-áig rendelkezhetnek a felajánlók, addig választhatnak egy támogatni kívánt civil szervezetet, egy vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot. Az egyházak részére tavaly tett rendelkezőnyilatkozatok szintén eddig az időpontig módosíthatók, vagy vonhatóak vissza.

Lassan aktuálissá válik az SZJA bevallási határidő, ami idén május 20.-ára fog esni. Sokan kérdezik tőlem, hogy ha a bevallás elkészítésével egyidejűleg adófizetési kötelezettség keletkezik, adott esetben miként lehet élni a méltányossági kérelem lehetőségével?

Erre vonatkozóan állítottam most összeg egy általános tájékoztatót.

Méltányossági kérelem

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 63. § (7) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az (1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

A jövedelem felhasználásában különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa, volt bejegyzett élettársa lakhatásának biztosítására fordítja.

A jogszabály értelmében az említett feltételeknek - azaz az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a felhasználási körülményeknek - együttesen kell fennállniuk, bármelyik hiányában a kérelmet elutasítják.

Fizetési kedvezményt – végrehajtható okiraton alapuló – fizetési kötelezettség

• halasztására,
• részletfizetésére,
• mérséklésére illetve elengedésére,

lehet kérni.

A megfelelően kiszámított adókötelezettségre a Szja 63. § (7) bekezdése alapján lehetőség van az adó mérséklésére/elengedésére irányuló kérelem benyújtására, melyet elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program telepítésével, és a FAM01 nyomtatványon nyújtható be, melyet a következő linkről tölthet le:

FAM01 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

A nyomtatvány letöltéséhez először a keretprogram telepítése szükséges, melyet ugyanezen a linken - alább - találhat meg.

A program és a nyomtatvány telepítésével kapcsolatban informatikai segítséget a NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon, a 3-as menüpont, a kitöltésre vonatkozó tájékoztatást a 2-es menüpont választásával kérhet.

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók is választhatják a kérelem elektronikus, Ügyfélkapun keresztüli beküldését fenti adatlap használatával, vagy dönthetnek a papíralapú beküldés mellett is, levél formában vagy a NAV honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek_egyeb/adatlap

A „Természetes személyek automatikus részletfizetési kérelme” elérhető PDF formátumban, vagy az ONYA-n (online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) keresztül a következő linken:

Részletes keresés - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Automatikus 12 havi pótlékmentes részletfizetés legfeljebb 1 millió forint tartozásra kérhető.

A magánszemélyek és egyéni vállalkozók fizetési kedvezményének szabályairól további részletesebb tájékoztatást a 30.2 számú információs füzetben talál, mely az alábbi linken érhető el:

Információs füzetek - 2022 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

A kérelmet az illetékes megyei adó- és vámigazgatóság Fizetési Kedvezmények Osztályára kell benyújtani.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:409. §-a értelmében  a pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

A Ptk. 6:410. § (1) bekezdése szerint, ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingszerződés megkötésekor a dolog a lízingbeadó tulajdonában van, a bejegyzésre a birtokátruházásig kell, hogy sor kerüljön.

A pénzügyi lízing a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) felsorolt pénzügyi szolgáltatások körébe tartozik, amely üzletszerűen csak az MNB engedélyével végezhető.

A Hpt. 6. § 77. pontjának értelmezésében a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: olyan pénzügyi lízingszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. §-a értelmében az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

Általánosságban elmondható, hogy ha a fenti nyilvántartásba vétel nem történik meg, akkor nem lízingügyletről, hanem vélelmezhetően meghiúsult részletvételről beszélhetünk.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) az ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelem, illetve a ingatlanlízing-ügylet révén megszerzett szerzési érték vonatkozásában tartalmaz külön rendelkezéseket.

Az Szja tv. 63. § (9)-(10) bekezdése értelmében e § rendelkezései irányadók a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet (ideértve a futamidő végén automatikus tulajdonátszállást jelentő vagy az ingatlan megszerzésére lehetőséget biztosító ügyletet) meghiúsulásából, valamint engedményezéséből származó jövedelmére is.

Az említett jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján a magánszemélyt a meghiúsulás miatt megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből az Szja tv. 62. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell értelemszerűen megállapítani (figyelemmel az Szja tv. 63. § (8) bekezdésében foglaltakra is) azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában számított összegnek a bevétel, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve minősül.

Egyébként az Szja tv. 60. § (1) bekezdése szerint az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.

A törvényi tényállás a jövedelem megszerzését az ingatlan átruházásáról szóló érvényes szerződés meglétéhez, illetőleg ennek földhivatali benyújtásához köti. A tulajdonjog fenntartással kötött szerződés érvényességét - a Ptk. alapján - a tulajdonjog fenntartása nem érinti. Az Szja törvény alapján pedig a jövedelemszerzésnek a tulajdonjog átszállása nem törvényi feltétele. A jövedelemszerzés alapjául tehát a tulajdonjog fenntartással kötött érvényes szerződés (is) megfelel.

Figyelemmel az Szja tv. 59. §-ára és a 60. § (1) bekezdésére a meghiúsult részletvétel alapjául szolgáló okirat földhivatali benyújtása ugyanakkor egy új szerzési időpontot generál. A visszaszerzett ingatlan szintén új szerzésnek tekinthető, az adókötelezettségeket ezért ennek megfelelően kell megállapítani.

A meghiúsult ügyletet követő ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítására szintén az általános szabályokat, tehát az Szja tv. 59-62. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdése alapján az ingatlan átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A visszaszerzett ingatlan későbbi értékesítésekor a megszerzésre fordított érték meghatározásánál az eredeti tulajdonszerzéshez kapcsolódóan felmerült kiadások nem vehetők figyelembe.

A megszerzésre fordított összeg meghatározása az Szja tv. 62. § (2) bekezdése szerint történik.

Szeretném tájékoztatni, hogy a blogbejegyzés szakmai véleménynek minősül.