Részben vagy egészben adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem a következő esetekben.

Adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetésekor az ingatlan vagy vagyoni értékű jog házastárs, bejegyzett élettárs általi megváltásából származó jövedelem.⁶ Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről, cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon, például gépjármű őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentes. Akkor is adómentes az ingatlan átruházás, ha nem a közös vagyonból, hanem külső forrásból váltja meg a tulajdonrészt, például hitelt vesz fel.

Adómentes a magánszemélyek közötti tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján, tartás vagy járadékfolyósítás ellenében átruházott ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem.⁷

Szintén adómentes a nyugdíjas magánszemély központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése alapján megszerzett jövedelem.

Adómentes a helyi önkormányzat, vagy az állam tulajdonában lévő lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés. Ide tartozik a bérlakásból távozó bérlőtársnak bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeg is. Adómentes jövedelem a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet⁸ megszüntetésekor a más lakás biztosítása helyett a bérlőnek a helyi önkormányzat által fizetett térítés is.⁹

Adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelemnek a 200 000 forintot meg nem haladó része, ha a magánszemély a termőföldet
- olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy
- olyan magánszemélynek értékesíti, aki regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre bérbe adja.

Adómentes a termőföld értékesítésből származó teljes jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet úgy adja el az előzőekben említett személyeknek, hogy az adásvétel a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi.¹⁰

Adómentes a termőföld értékesítésből származó jövedelem, ha a magánszemély a termőföldet
- olyan regisztrációs számmal rendelkező, magánszemély állattenyésztőnek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelésére használja, vagy
- olyan magánszemélynek értékesíti, aki az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítására legalább 10 évre bérbe adja.

A törvény az adómentesség egyik feltételeként határozza meg az 5 és 10 éves hasznosítási időszakot. Az 5, vagy 10 éves időszak kezdő napja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, akkor kezdő napnak a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31-ét kell tekinteni.

Adómentes a termőföld értékesítéséből származó bevétel, ha az osztatlan közös tulajdonban levő földterületet valamely tulajdonostársnak értékesítik.¹¹ Ez a szabály a 2019. január 1-jétől megszerzett bevételekre alkalmazható.¹²

Adómentes a termőföld átruházása
- magánszemélynek, birtokösszevonási céllal,
- települési önkormányzatnak szociális földprogram céljából, vagy
- a Nemzeti Földalap javára,
- osztatlan közös tulajdonban lévő földterület valamely tulajdonostárs részére.

Birtokösszevonási cél, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik, Szomszédos termőföldek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna választ el.¹³ Az egy naptári éven belül megkötött és ezen az időtartamon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott ingatlanadásvételi szerződések hatását együttesen kell vizsgálni.

Ha az átruházás adómentessége a vevő számára előírt feltételek teljesítésétől függ, akkor az eladónak – legkésőbb a bevallás benyújtásakor – rendelkeznie kell a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza a vevő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vevő kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. A vevő nyilatkozatát az eladó köteles az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt és jogkövetkezményeit a NAV a vevőre terheli.¹⁴

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítani az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából megszerzett bevétel után, ha azt a magánszemély bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy adósságtörlesztési határozat¹⁵ alapján teljes egészében a tartozásai megfizetésére fordítja. Ha a bevételt a magánszemély csak részben fordítja a tartozásai megfizetésére, akkor azt a jövedelemrészt kell megállapítani, amely a tartozások megfizetésére fordított bevétel és a teljes bevétel különbözete alapján meghatározható.¹⁶

⁶ Szja tv. 1. számú melléklet 7. 6. pont.
⁷ Szja tv. 1. számú melléklet 7. 1. pont.
⁸ A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet.
⁹ Szja tv. 1. számú melléklet 2. 2. pont.
¹⁰ A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerint.
¹¹ Szja tv. 1. számú melléklet 9.5.1. dd) pont.
¹² Szja tv. 98. § (5) bekezdése
¹³ Szja tv. 1. számú melléklet 9.5.4. pont.
¹⁴ Szja tv. 1. számú melléklet 9.5.1-9.5.3. pontok.
¹⁵ A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben szabályozott esetekben.
¹⁶ Szja tv. 59. §. (8) bekezdés.